Az épületre kattintva megismerhetjük az ott elhelyezkedő részlegeket.

A Magyar Természettudományi Múzeum majdnem 210 éves fennállása óta tölti be az „ország természettudományi múzeuma” szerepét.

Több mint száz éve keresik már a megoldást a múzeum rangos, gazdagodó gyűjteményeinek méltó elhelyezésére. Ezek korábban Budapest hat pontján voltak szerteszórva. 1994-ben a kormány a természettudományi gyűjtemények végleges helyének a Ludovika Akadémia épületegyüttesét jelölte ki (3111/1994. kormányhatározat)

Múzeumunk ludovikás hagyományai

Kevesen tudják, hogy a Ludoviceum már volt egy időben múzeumépület, mégpedig évtizedekkel a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia tényleges megalakulása (1872) előtt. 1838-tól 1846-ig – a ma is álló múzeumépület elkészültéig – ugyanis itt működött a Magyar Nemzeti Múzeum, benne jogelődünk, a Természetiek és Kézműtaniak Tára.

Tízmillió fontos tárgy

A Magyar Természettudományi Múzeum közgyűjtemény. Hagyományosan az ásványtan, az őslénytan, a növénytan, az állattan és az embertan tudományának tárgyai állnak az érdeklődése középpontjában. Igen jelentős könyvtárral és tudománytörténeti gyűjteménnyel is rendelkezik. A múzeum lelke a gyűjtemény. A Magyar Természettudományi Múzeum mintegy tízmillió tárgyat őriz.

Tízmillió fontos ember

A közönség számára a múzeum legfőbb vonzereje és értéke a kiállítás. Hiteles forrásként egyszerre tanít és szórakoztat. A gyűjtemények, a tudományos kutatás és a bemutatás egysége teszi a múzeumot jó múzeummá. Ennek elengedhetetlen feltétele egy olyan korszerű épületegyüttes, amelyben mindez megvalósulhat.

Lépésről lépésre

1992.  A Ludoviceumban való elhelyezésünk tervezése megkezdődik.

1994.  Kormányhatározat jelöli ki a Ludoviceumot a múzeum helyszínéül.

1995.  Az Ásványtár elfoglalta helyét a főépület felújított földszintjén.

1996.  A helyreállított Lovardában megnyílt a múzeum első önálló állandó kiállítása. 2010 szeptemberéig mintegy 2 millióan látogatták meg.
Egy látogatói bejegyzés a vendégkönyvből: „Poénosan”: ez nem semmi! Komolyan: az ember csak áll és a szája nyitva marad... (Büszke vagyok, hogy Magyarországon, Budapesten van ilyen kiállítás...)

1999.  Új tetőt kapott az épület. A légkondicionált tetőtérbe beköltözött az Embertani Tár, a Madár- és az Emlősgyűjtemény. A legkorszerűbb műtárgyvédelmi és munkavédelmi előírásoknak megfelelő raktárak, gyűjteményi- és munkaszobák épültek.

2002.  Elkészült a föld alatti terek betonszerkezete. Szakértők szerint az utóbbi évtized talán legjelentősebb mélyépítési munkája folyt Budapesten.

2004.  A Lovardát a főépülettel összekötő területen megnyíltak a múzeum új közönségforgalmi és kiállítóterei. A bejárat hatalmas kupolájában azóta egy kék bálna csontváza fogadja a látogatókat. A látványos Kupolacsarnok tudományos forgatagoknak, jeles napoknak, időszaki kiállításoknak ad otthont.
Korallzátonyon „lábalhatunk” át a közel 2000 m²-es kiállítótérbe, a múzeum nagylélegzetű időszaki kiállításainak otthonába. Kínai repülő dinoszauruszok, spanyol drágakövek, argentin óriásdínók, a Jégkorszak világa, Predátorok és a Hatlábúak Birodalma várta itt a látogatókat az elmúlt hat évben.
Látogatói bejegyzések a kiállításokról:
„Csodálatos érzés volt a természet titkaiba betekinteni! Köszönet a tetszetős kiállításért, a fáradtságért, mellyel ezt a káprázatos gyűjteményt létrehozták.” (2005)
„Látványos, kiemelkedő színvonalú kiállítás. Öröm volt itt járni és mindezt látni.”(2008)
Az elkészült mélyraktárakban több nagy gyűjtemény anyagát helyezték el.

2006.  Az Őslénytani és Földtani Tár továbbá a Könyvtár beköltözött az épületbe. Megkezdte működését a Molekuláris Taxonómiai Laboratórium, melynek része a humán genetikai labor is. A laborban végzett DNS vizsgálatok kiegészítik a klasszikus embertani vizsgálatokat, újabb adatokkal szolgálnak, betegségekről, rokoni kapcsolatokról, akár még népcsoportok eredetére is fényt deríthetnek.

2009.  A múzeum pályázatot adott be a Közép-magyarországi Operatív Program keretében meghirdetett Versenyképes turisztikai termék- és attrakciófejlesztés KMOP 3.1.1/C pályázat keretében a Lovarda épületében levő állandó kiállítások felújítására.

2010.  A Magyar Természettudományi Múzeum „Kézbe vehető természet. Interaktív kiállítások, saját élmények a Föld történetéből és a Kárpát-medence természeti kincseiből a Magyar Természettudományi Múzeumban“ című 220 millió Ft összköltségű Európai Uniós pályázatot nyert.

2011. Március elsején ünnepélyesen megnyitottuk a Sokszínű Élet című új állandó kiállításunkat, amely Európai Uniós pályázati pénzből jött létre.

Látogatói bejegyzések a kiállításokról:

 

„Cibakházáról jöttünk, egy csodálatos, fantasztikus, élménygazdag helyre. Ez, amit itt láttunk szinte elmondhatatlan, mindenkinek ajánlom, hogy megtekintse ezt a csodálatos világot! Örülünk, hogy lehetőségünk nyílt erre a szép napra.” (2011)

 

„Nagyon szépen felújított, érdekes, a gyerekek számára feledhetetlen kiállítás.” (2011)

 

„Most először vagyunk itt, de rögtön a kedvenc helyünkké vált! A gyerkőcökkel biztos, hogy sokszor vissza fogunk térni megcsodálni a kiállítást és felfedezni ismét az érdekességeket.” (2011)

 

„Köszönjük szépen, hogy gyerekek és felnőttek számára is érdekfeszítő, „kézzelfogható” kiállítást hoztak létre. Lépésről-lépésre fedeztünk fel újabb és újabb érdekességeket, nehéz volt visszatartani a gyerekeket, hogy ne futkossanak egyik kiállítási részről a másikra.” (2011)

A Ludovika Akadémia főépületének jelenlegi öt szintje közül háromban a XXI. század múzeumi követelményeinek megfelelő körülmények között él és dolgozik a Természettudományi Múzeum, két szint helyrehozatala sajnos – az anyagi lehetőség hiányában – már nem valósulhatott meg. A főépület alatti három szinten látogatható gyűjtemények és kiállítások találhatók.

Megfontolt döntésre várva

Amikor 1846-ban a Magyar Nemzeti Múzeum más gyűjteményeivel együtt a természetrajzi gyűjtemény is elköltözött a Ludovika épületéből, egy új, méltó és korszerű épületbe került, amely sokáig otthont adott neki, a legtovább kitartó földtudományi gyűjtemények másfél évszázadig működtek a Múzeum körúti épületben. A Magyar Természettudományi Múzeum munkatársai most is abban bíznak, hogy ha ismét el kell hagyniuk az immáron múzeumi célokra átalakított Ludovikát, gondos előkészítés, tervezés és végrehajtás után egy olyan, új, méltó és korszerű épületbe kerülhetnek, amely emberöltőkig alkalmas lehet a múzeum összes gyűjteménye, laboratóriuma és kiállítása számára. Ezt ígéri a legújabb kormányszóvivői nyilatkozat és ezt várják el látogatóink, kollégáink és nem utolsó sorban a jövő nemzedékek, akiknek jogos igénye, hogy az intézmény betölthesse alapítólevelébe fogalt hivatását.

„Alapfeladata a gyűjtőkörébe tartozó kulturális javak és az ehhez kapcsolódó kulturális értékkel bíró információk felkutatása, gyűjtése, őrzése, nyilvántartása, kezelése, állagmegóvása és védelme; továbbá tudományos feldolgozása, a tudományos eredmények közzététele.
Kulturális szolgáltatásaival, az állandó és időszaki kiállításokkal, valamint a hozzájuk kapcsolódó múzeumpedagógiai tevékenységgel, családi- és közösségi programokkal, szakmai rendezvényekkel – a minél szélesebb körű hozzáférés érdekében – szolgálni a társadalom tagjainak művelődését, a formális és nem formális oktatás céljait és a szabadidő hasznos eltöltésének lehetőségével segíteni az egész életen át tartó tanulás folyamatát.”

A Magyar Természettudományi Múzeum Alapító Okirata
2010. november

Múzeum helyén egyetem?

Az Országgyűlés a közelmúltban Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozását határozta el (2011. évi XXXVI. törvény). Bár hivatalos döntés még nem született erről, de – mint ahogy az a kormányszóvivő 2011. június 2-i sajtótájékoztatóján elhangzott – az új egyetem központjának tervezett helyszíne az egykori Ludovika Akadémia épületegyüttese.